Főoldal   Térképek   Észlelések   Mérőállomások   Előrejelzések   Ismerettár
Nicknév: Jelszó:
   

1.2 - 2010.09.05.
Regisztráció

Regisztráljon most!
Elfelejtett jelszó
Magyarország
Tedd ki a honlapodra »
Balaton
Budapest
Tedd ki a honlapodra »
Mérőállomás
Tállya
05:47 deco05
Grafikonok
Veszélyjelzés a mai napon

forrás: meteoalarm.eu
Utolsó felhasználók
  Online felhasználók

  17 tag van bejelentkezve
osztanti 1:12:44
BJ56 5:24:56
Karcsi 2005 5:50:42
Hepi 7:42:39
kuvik 8:42:02
soper 8:53:47
kumuma 9:37:04
bandiba 10:02:29
csanadi1 10:03:21
talaci 10:16:59
Hajta 10:25:56
hartvig 10:33:38
lala53 10:36:27
rebor 10:37:33
kovacsmet 14:16:33
Bubu54 15:35:13
idofurkesz 16:59:00

Hagyományos meteorológiai műszerek

Hagyományos meteorológiai műszerek

August-féle pszichrométer

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képEgy közös állványon van elhelyezve két darab higanyos hőmérő. Ezen hőmérők közül az egyiknek a higanygömbjét egy szívóharisnya borítja. A szívóharisnya másik vége egy kis víztartó csészébe nyúlik ahonnan benedvesíti a hőmérő higanygömbjét. A víztartó csészébe desztilállt vizet kell önteni és ajánlatos gyakran ellenőrizni, hogy mennyi víz párolgott el az edényből, főleg nyári időszakban. A vízszint túlzott lecsökkenésével, már nem kapunk pontos adatokat. A két hőmérőt ami az állványon van száraz-nedves hőmérőpárnak is szokták nevezni. Mindkét hőmérő 0,2°C-os beosztású, ezek közül pedig nedves hőmérő mutatja az alacsonyabb, mert a párolgás hőelvonással jár. Ezen két hőmérsékleti érték leolvasásával ki lehet számítani a levegő relatív légnedvesség tartalmát. Minnél nagyobb a két hőmérsékleti érték közti különbség annál alacsonyabb a levegő páratartalma, magas légnedvesség esetén viszont (főleg ködös időben) egész kicsi is lehet ez a különbség, sőt akár közel egyenlő is. Elhelyezése szabványos hőmérőházban 2m-es magasságban történik. (a kép csak illusztráció)

Radiációs minimum hőmérő

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA talajmenti legalacsonyabb hőmérsékletet az úgy nevezett kisugárzási hőmérsékletet egy fajta minimum hőmérővel mérjük. Ezt a műszert radiációs minimumhőmérőnek nevezzük, amit talaj felett 5cm-es magasságban kell elhelyezni. Az elhelyezésnél nagyon fontos szempont, hogy a műszer sík és nyílt területen legyen valamint csupasz legyen. A hőmérőt egy fa villára kell helyezni és itt kell nagyon ügyelni a pontos 5cm-es magasságra, ugyanis ha ennél magasabbra vagy alacsonyabbra helyezzük akkor már jelentősebb hőmérsékleti különbségek kialkulása is előfordulhat! Ezt a hőmérőt az esti (18:45-ös) észlelésen kell kitenni és a reggeli (06:45-ös) méréskor kell leolvasni. Az így megkapott hőmérsékleti érték az esti és a másnap reggeli mérés között beállt hőmérséklet a radiációs minimum hőmérséklet. A hőmérőt este számlapjával lefelé fordítjuk, ezáltal elkerüljük, hogy lerakódjon rá a zúzmara vagy dér és így zavartalanul le tudjuk olvasni a hőmérsékletet. A nappalra kint hagyott hőmérő az erős napsugárzás hatására károsodhat! 

Talajhőmérséklet

Kattintáskor letöltődik a nagyobb kép A talajhőmérők a talaj hőmérsékletének különböző mélységekben való meghatározására szolgálnak. A Sopron-Kertvárosi állomáson digitális talajhőmérőket használunk 0; 2; 5; 10; 20; 50; 100cm-es szinteken. A digitális talajhőmérőknél viszont sokkal pontosabb és megbízhatóbb a higanyos hőmérő. A talajhőmérséklet esetében két csoprtot különbötetünk meg. A felszíni talajhőmrők 0; 2; 5; 10; 20cm-es szinteken mérnek, amit minden észlelés során le kell olvasni. A mélységi talajhőmérők 50; 100; 150; 200cm-es szinteken mérik a talaj hőmérsékletét, ezket az értékeket csak a déli észlelés (12:45-ös) során jegyezzük fel.

Termo-higrográf

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA hőmérséklet és a légnedvesség változásait jelző műszer amelyet hőmérőházban helyezhetünk el. A termo-higrográf forgódobjára egy szalagot kell erősíteni amelyre az írókar folyamatosan írja a hőmérséklet és a páratartalom változásait. Ez a szalag két részből áll: a felső felén találhatjuk a páratartalomra vonatkozó beosztásokat 0-tól 100%-ig, míg az alsó felében pedig a hőmérsékleti értékeket találhatjuk Celsius fokban(°C). A szalag legfelső és alsó részén találhatjuk az időbeosztásokat napokban és a napokon belül órákban. A hőmérsékletet és a légnedvesség változásait külön-külön írokar jegyzi folyamatosan. Az írókar végét a régebbi műszerekben még tintát kell cseppenteni, de az újabbakban már egy írófej van a kar végén amit elég havonta cserélni. Nagyon jól nyomonkövethető egy adott napon belül is, hogy milyen mértékben változott a hőmérséklet. A légnedvesség esetében viszont érdemes a pszichrométeres összehasonlítás mert pontatlan lehet a mért érték.

Hajszálas légnedvességmérő (Poliméter)

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA hajszálas légnedvességmérők működésének az alapja, a zsírtalanított hajszálak azon tuljadonságán alapszanak, hogy a növekvő páratartalom esetén a hajszál meghosszabbodik csökkenő esetén pedig rövidül. Ezeknél a műszereknél viszont több hibaforrás is előfordulhat. A legegyszerűbb ilyen hiba a hajszálak szennyeződése lehet, ekkor már a műszer nem mér pontosan, akár több %-os eltérés is lehetséges. A hajszálas higrométerek egyik legelterjettebb fajtája közé tartozik a poliméter. A műszeren található egy hőmérő is, maga a poliméter 0-tól 100%-ig kalibrált. Ezzel a műszerrel meghatározható a relatív légnedvesség, gőznyomás,harmatpont és a telítettségi hiány. Elhelyezése szintén hőmérőházban történik.

Hellmann csapadékmérő

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA csapadék mérésére felül nyitott edényt használunk ami jelenleg az észlelő hálózatban a Hellmann rendszerű csapadékmérő. Ez a csapadékmérő két fő részből áll: egy alumínium felfogóberendezés és egy üveg mérőhenger. A felfogóberendezés gyűjti össze a lehulló csapadékot egy gyűjtőpalackba. A gyűjtőpalack 90mm csapadékot képes tárolni. Az üveg mérőhenger már jóval kisebb keresztmetszetű, mint a felfogóberendezés. A csapadékot a gyűjtőpalackból a mérőhengerbe kell önteni és így megkapjuk mennyi csapadék esett milliméterben (mm). A csapadékot tized mm-ben kaphatjuk, a mérőhengernek 10mm-ig terjedő beosztása van. 10mm-t meghaladó csapadék esetén többször mérünk és a végén összeadjuk az eredményket. Télen havazás esetén a szabadban lévő felfogó edénybe egy hókeresztet helyezünk ami fém lapokból áll. Tavasszal a hókereszetet érdemes eltávolítani, mert felfogja az esővízet és ezáltal pár tized mm-rel kevesebb csapadék kerülhet a gyűjtőpalackba. Elhelyezése a felső alumíniumgyűrűjének élét a talajtól számított 1m-es magasságban. Továbbá biztosítani kell, hogy a csapadék körökörösen, még 45°-os szög alatt is akadélytalanul hullhasson az edénybe.

Csapadékíró (ombrográf)

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képEz az öníró csapadékmérő, nemcsak a lehullott csapadék mennyiségét méri meg, hanem annak a lehullási idejét és intenzítását is. Itt egy csövön keresztül jut be csapadék a műszerbe és egy írókar az óraműtől hajtott forgódobon lévő szalaghoz ér. Ezen a szalagon találhatunk mm-es beosztást 10mm-ig és egy időbeosztást órában. Ezt a szalagot naponta kell cserélni. Szinte percre pontosan megfigyelhető a csapadék kezdete és vége, továbbá még az hogy milyen intenzítással hullott a csapadék. Itt is tized mm-ben olvashatjuk le a csapadékmennyiséget. Ennek a gyűjtőhengre csak 10mm csapadékot tud tárolni, ezért 10mm után egy szívócsövön keresztül kiürül. A fagyok beállta előtt érdemes kiűríteni ha esetleg maradt benne kevés víz, mert a fagy tönkreteheti a mechanikai rendszerét.

Párolgásmérés

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA párolgást nagy felületű párolgásmérő kádak használatával határozhatjuk meg. Mi az állomásunkon a "A" típusú párolgásmérő kádat használjuk, amely a WMO előírásai szerint készül. Ezt a kádat a talajfelszínén egy farácsra helyezhetjük el. A kád vízállását egy nap kétszer mérjük, reggel 06:45-kor és este 18:45-kor. A vízhőmérséklet mérését mind a négy főterminuskor el kell végezni. A vízállás mérésekor a kád szélén lévő merítőedényt mindig nyitva hagyjuk, csak vízszint mérése előtt zárjuk le a csapot. A merítőedénybe bent maradó vizet egy mérőcsőbe öntjük (Piche cső), majd ha lemértük vízszintet akkor a Piche csőből visszajutattjuk a vizet a kádba. Ahhoz, hogy pontosan végezni tudjuk a méréséket, a kádat megfelelően karban kell tartani. A kádat nem szabad túltölteni vízzel, mert egy esetleges erősebb szél által keltett hullámzás miatt kifolyhat belőle a víz, tehát érdemes egy mondjuk egy nagyobb zivatar után lemerni a vizet a megfelelő szintre. Nagyon fontos még a kádban lévő víz folymatos tisztántartása, mert ha nem megfelelően tiszta a víz akkor a párolgás mérétke is változhat. A párolgásmérési időszak április 1-től október 31-ig tart.

Campbell-Stokes rendszerű napfénytartammérő

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA napfénytartammérő műszer a napsugárzás hőhatását használja ki. A műszernek a két fő alakotórésze egy fémállvány és az erre szerelt 96mm átmérőjű csiszolt üveggömb. Ez az üveggömb a napsugarakat az átellenes oldalon egy pontba gyűjti össze. Erre az oldalra ahol összegyűlik egy pontban a napsugárzás egy szalag van elhelyezve amit a napsugarak megpörkölnek és a Nap járásának megfelelően az égetés helye egy meghatározott pályán megy végig. Az égetett szalagot külön óramű nem mozgatja, tehát egy helyen van. A szalagon időbeosztásokat találhatunk. Az elhelyezésnél figyelni kell arra, hogy 3 sínpárt találhatunk amibe elhelyezhetjük a szalagot, ugyanis megkülönböztetünk téli, tavaszi-őszi és nyári szalagot. A nyári szalag a leghosszabb amit a legalsó mélyedésbe helyezünk, középsőbe a tavaszi-őszit a felsőbe pedig a téli szalagot tesszük. Elhelyezésénél több fontos szempontot is figyelembe kell venni. Első és legfontosabb, hogy a műszert napkeltétől napnyugtáig napsugárzás érje. A másik fontos szempont, hogy vízszintes területen legyen a műszer és így az égetés helye párhuzamos legyen a szalag szélével. Ezzel a műszerrel könnyen kiszámítható a napsütéses órák száma az adott napon.

Zúzmaramérő

Kattintáskor letöltődik a nagyobb képA zúzmaramérő felfogó eleme 4db 1m hosszú vezetékből áll ami egy 2m magas állványra van elhelyezve. A műszert olyan helyre kell elhelyezni ahol a tereptárgyak nem zavarnak be zúzmara akadálytalan lerakódásában, legjobb a teljesen nyílt területen történő mérés. A zúzmaramérést a reggeli észleléskorvégezzük el amikor lerakódás található a felfogóvezetéken. A felfogó vezetékek 4 fő égtáj felé néznek. A mérésből meg lehet állapítani a lerakódás fajtáját vastagságát és súlyát. A lerakódás vastagságát tolómérővel határozhatjuk meg, ezután a felfogóvezetékről egy fűtött helységben leolvaszthatjuk egy erre alkalmas műanyag csőben. Az ebben a csőben összegyűlött vizet a csapadékmérő üveghengerbe öntjük és tized mm-re pontosan megmérhetjük.

oldal tetejére | Hibabejelentés

Írta: Mikó András [MikoAndras]
www.amsz.hu MIT project 2007 (c)


Impresszum | Szerzői jogállás | Webmaster
amsz.hu © 2006-2012 - Minden jog fenntartva!

created by Hajdu Richard [anemo], CMS powered by PHP-Fusion © 2006